Csütörtökön a suliban az utolsó két órán az IBA által nyújtott lehetőségekről beszéltek: külföldi szakmai gyakorlat, kirándulások, diplomaszerzés módja stb. Összességében az egész egy igen csak hathatós reklám volt a suliról és a lehetőségekről, engem legalábbis igencsak megfogott. Délután pedig csináltam egy -számunkra- meglehetősen vicces facebook accountot, közel 5 órát vett igénybe:D Este rövid iszogatás fent Kristin-nel és Simone-nal (a német lányok), majd 11 körül alvás.
Pénteken viszont...

Pénteken viszont Korán keltünk mert 8-kor indult a busz, hogy elvigyen minket egy katonai kiképzőbázisra:) Reggel annyira esett az eső, mint eddig soha mióta itt vagyunk -oldalról. Kissé eláztunk, majd kb 1 óra utazás után megérkeztünk a támaszpontra. Eddigre az eső elállt,a szél viszont úgy fújt, hogy csak na. Az öltöző egy kifeszített sátor volt a fűben, itt átvette mindenki a játszósruháját, majd beosztottak minket 4 csapatba. Én a negyedikbe kerültem, Ibolyával és a két német lánnyal, a többieket még csak látásból ismertem.
Az egész program csapatépítő jellegű volt, az első része különösen: A feladat az volt, hogy hozzá kellett kötni magunkat egy gumikötélhez, és egy kis szöggel minél messzebb szaladni/mászni a földön és lebökni a cuccot. Miután mindenki lebökte a maga kis leböknivalóját cserélni kellett, és a másik csapat által lebökdösött szegeket kellett összeszedni. Mindkét csapatnak sikerült begyűjteni az ellenfél összes jelét. Számomra ez meglepő volt, de -mint ahogy a feladat célja is ez volt- igencsak kiütközött, hogy sokkal többre képes valaki mint azt elsőre gondolja, ha bíztatják és teletorokból üvöltve szurkolnak neki. Következő feladatként egy igazi csapatmunkát igénylő gyakorlat következett. Volt egy kijelölt terület, amiben felállítottak egy egyenlő szárú háromszöget összeszögelt deszkából, ebbe bele kellett állni egy embernek úgy, hogy a kijelölt területen csak ő tartózkodhatott, nameg a háromszög. A csúcsára előre és hátra egy-egy, valamint a két nagyobb szögéből oldalra is egy-egy kötelet erősítettek. A másik 4 embernek a kötelek segítségével kellett a háromszögben lévő embert a-ból b-be mozgatni.
A második részben mentünk a katonai akadálypályára, amin egy hivatásos katona -legalábbis izomzata és mozgása alapján az volt- vezetett végig, és mutatta be a feladatokat. Az egész olyan volt mint amilyeneket a filmeken látni, mint egy igazi G.I. Joe pálya:) Rengeteg mászókás rész, gödör, egyensúlyozós elemek, stb. Sajnos én kb 1/3 -áig teljesítettem csak a pályát.
Kitaláltuk ugyanis Gáborral, hogy majd versenyezni fogunk a homokban kúszós feladatnál (tudjátok amikor négykézláb indul a katona, és egyre alacsonyabban kell kúsznia mert egyre kisebb a távolság a kötelek és a homok között). Megvártuk még kiérnek mindkét pályáról és egyszerre indultunk, egészen az utolsó fél méterig döntetlenre álltunk, de éreztem amint megrándult a bal vállam és ezért a legvégén le kellett lassítanom. Kimásztam és olyan fura érzésem volt,hogy valami nem stimmel, mert nem tudtam mozgatni a bal kezem, csak alkartól lefelé. Megfogtam a bal meg a jobb vállam egyszerre a kezeimmel és a bal úgy 10 cm-re lejjebb volt mint vártam. Hmm, itt valami nem okés -Gábor kérdezgette jól vagy? jól vagy?, de mondtam persze persze - azt hittem csak meghúztam. Szóltam a Katonának, hogy vessem már rá egy pillantást mert szerintem valami nem stimmel. Levettem a pulcsim és megfogdosta a vállaim, majd mondta, hogy nem egyforma, a bal sokkal lejjebb van, így szokott ez lenni? Mondtam neki, hogy hát nem igazán. Itt le is feküdtem a földre mert hirtelen igencsak elkezdett sötétedni. Rám mosolygott majd ahogy hanyattfeküdtem a földön elkezdte óvatosan a talajjal párhuzamosan felemelni a kezem, ezzel egy csapásra meg is szerelte a vállam. Hirtelen minden kitisztult és a feszítő érzés is egycsapásra megszűnt.
A többi feladatot ezért aztán nem csináltam -pedig nagyon nagy volt a kísértés-, nem akartam túlerőltetni. Csináltam a többiekről fotókat és a pályán kívülről bíztattam őket. (egyébként teljesen jól vagyok, nincs bedagadva, kicsit fáj, kenegetem, jegelem aztán kész)

Este aztán buli volt a downunder-ben (ez egy kis pub féleség a suli alatt, beülős boxokkal, billiárdasztallal, csocsóval, bárpulttal) ahol még táncoltunk meg iszogattunk egy keveset. Ami tök jó, hogy -mint az összes dán szórakozóhelyen- bent nem lehet dohányozni, ezért nem leszel teljesen bagószagú a buli végére, és levegőt is kapsz. Érdekes, hogy már 6-7 körül kezdődik a buli java, éjfélre kb haza is értem:) Nagy táncolás nem volt ugyan, de ami késik nem múlik. Viszont összeismerkedtünk pár felsőbbévessel, és jókat mulattunk a többieken akik a kocsmatúráról érkeztek, és már igencsak jó hangulatban voltak:)
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.